A kedvezményes végtörlesztés időszakát leszámítva utoljára tizenhárom évvel ezelőtt, 2010 júniusában vettek fel akkora összegben szabad felhasználású jelzáloghitelt a magyar háztartások, mint idén áprilisban. Nem a hitelfelvevők száma, hanem az átlagos hitelösszeg ugrott meg igazán, ami arra utal, hogy a magas kamatozású állampapírral kombinált hitelfelvétel mint ésszerű és csaknem kockázatmentes arbitrázslehetőség hangsúlyos motivációvá vált a piacon.
Felére esett a lakáshitelek iránti kereslet, jelentős bevételtől és munkamennyiségtől fosztva meg a jelzáloghitel-piac szereplőit: a hitelközvetítőket, a közjegyzőket, az értékbecslőket és nem utolsó sorban a bankokat. Bankpiaci forrásaink szerint a tömeges elbocsátások elkerülésének egyik életszerű módja az lehet, ha ráállnak a jelzálogpiac érdekeltjei az utóbbi évtizedben „elfeledett” szabad felhasználású jelzáloghitelek értékesítésére. Keresleti oldalon kapóra jöhet a személyi kölcsönök megdrágulása, részben ezek helyét vehetik át a devizahitelezés idején jól ismert, de ezúttal tisztán forintalapú, nagyobb összegű konstrukciók.
Minden válság új lehetőséget teremt azoknak, akik figyelnek. A 2022-es válság is valami egészen új, párját ritkító hozamalternatívát alakított ki: a hitelkamatok (egészen pontosan a szabadfelhasználású jelzáloghitel kamatok) lényegesen alacsonyabbak a lakossági állampapírral elérhető kamatoknál. Minden 10 millió Ft hitelfelvétellel 1,4 millió Ft tiszta nyereséget érhetünk el 2 év és 4 hónap alatt. Mindehhez nincs másra szükségünk, mint egy tehermentes ingatlanra és igazolt jövedelemre.
„Jelzálogot tetettem a házamra, és elutazgattam, elbuliztam a kölcsönt, még most is törlesztem” – esztelenül hangzik, igaz? Pedig a kétezres években óriási volt a kereslet a nem lakáscélú, hanem szabadon felhasználható, de jelzálogfedezetű kölcsönök iránt Magyarországon: egykor 400-500 ezer adósnak volt ilyen tartozása. Az igazsághoz tartozik, hogy főleg devizában vették fel ezeket a hiteleket, a többség viszont értelmesebben költötte el a fentinél: például lakásfelújításra, autóvásárlásra használták fel a milliókat. Megnéztük, mi maradt az egykor oly népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelekből.
Meredeken emelkednek a lakossági hitelkamatok, így drámaian nő a tétje a hiteldöntésünknek is abból a szempontból, hogy a leginkább megfelelő hiteltípust választjuk-e célunk megvalósításához. Felértékelődik például a kamattámogatások és a jelzálogfedezet szerepe. 10 millió forint előteremtéséhez a bankoknál elérhető ötféle hiteltípust vizsgáltuk meg alaposabban.
Nagyot fordult a világ a lakossági hitelek körül azóta, hogy lassan egy éve Magyarországon is megjelent a koronavírus. Szigorodtak a banki hitelfeltételek, messze nem akkora mértékben azonban, mint amekkora változásra a legutóbbi pénzügyi válságra visszaemlékezve gondolnánk, egyes hiteltermékek pedig még olcsóbbá is váltak. Utánajártunk, hogy változtak meg a lakossági hitelek kondíciói és speciális feltételei az elmúlt egy évben, néhány konkrét banki példát is bemutatva.
Szombaton már bejelentették néhány részletét, a hétfői Magyar Közlönyben pedig meg is jelentek a jogszabályi keretei a turisztikai szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára elérhető nulla százalékos szabadfelhasználású hitelkonstrukciónak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Erre vár a fél ország.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
